Miért jöttek létre az önkéntes nyugdíjpénztárak?

Az önkéntes pénztárak célja, hogy az új nyugdíjrendszer harmadik pilléreként a kötelező (társadalombiztosítási vagy vegyes finanszírozású) rendszerből származó nyugdíjak mellett kiegészítő nyugdíjszolgáltatást nyújtsanak.

Kinek érdemes csatlakoznia a MOBILITÁS Nyugdíjpénztárhoz?

Azoknak, akik magasabb nyugdíjat szeretnének elérni, és jövedelmük lehetővé teszi a hosszú távú előtakarékosságot. Mivel az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket az állam rendkívül vonzó adókedvezménnyel támogatja, és a nyugdíjkorhatár elérése, illetve a várakozási idő eltelte után a tag pénztári vagyonát akár egy összegben is felveheti, az önkéntes pénztári befizetések igen előnyös hosszú távú befektetésnek is tekinthetők.

Ki lehet a MOBILITÁS Önkéntes Nyugdíjpénztár tagja?

Az a természetes személy, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

• a 16. életévét betöltötte,
• az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el,
• a tagdíj megfizetésére a belépési nyilatkozat aláírásával kötelezettséget vállal.

Adó visszatérítés vehető igénybe az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbefizetések után

1. Ki rendelkezhet és hogyan?	2. Milyen befizetésekre jár a visszatérítés?	3. Mennyi a visszatérített adó?	4. Hogyan és mikor kapható meg a vissszatérítés?	5. Mi történik, ha a visszatérítés előtt megszűnik a tagsága?
A rendelkezés megtételekor még pénztártag, vagy nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt tagsággal rendelkező pénztártag az adóbevallásában (vagy az adóhatósági adómegállapítás során tett nyilatkozatban) rendelkezhet. A rendelkezés a nyugdíjpénztár által minden év február 15-ig kiadott igazolás alapján történik. A “kedvezmény” nem függ semmilyen más adókedvezményre jogosító tételtől (pl. az ún nyugdíj előtakarékossági számla befizetéseitől sem), és nem függ jövedelem korláttól sem.	Az adóévben a magánszemély tag saját maga által befizetett összegére. A magánszemély tag egyéni számlájára a munkáltató adómentesen adható hozzájárulása feletti összegére. A magánszemély tag számláján jóváírt támogatás, adomány összegére. A fenti összegeknek átutalással december 31-ig a pénztár számlájára kell érkeznie, postai csekken december 31-ig a csekket fel kell adni.	A befizetések összegének 30%-a, de alapesetben max. 100 ezer forint. (333 333 Ft éves befizetéssel használható ki maximálisan) max. 130 000 Ft azoknál, akik 2020. január 1-je előtt töltik be a nyugdíjkorhatárt (433 333 forintos éves befizetéssel maximalizálható) max. 120 ezer forint együttesen ha egészség- vagy önsegélyező pénztári befizetés is volt 150 ezer forint a b) és c) kombinációja esetén.	A jóváírás olyan pénztárba kérhető, amely pénztárba a kedvezményre jogosító befizetés történt, de több pénztárban tag adózó is csak egy pénztárat választhat. Az APEH az összeg átutalásáról 30 napon belül akkor intézkedik, ha az adózónak nincs az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása (tehát tárgyévi adóját is megfizette). A rendelkezésre jogosult, de nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt tagsággal rendelkező pénztártag a jóváírás összegét saját számlájára is kérheti.	Ha az adózó az APEH-től érkező összeg átutalásakor már nem tagja a pénztárnak, akkor: - szolgáltatásban részesülő tag esetén a tag részére, - átlépő tag esetén a befogadó pénztárnak a tag javára, - elhunyt esetén a kedvezményezett/örökös részére Egyéb esetekben (pl. 10 év után kilépő tag) az APEH részére kell a pénztárnak visszautalnia, ahonnan a magánszemély kérheti a kiutalást, ha bizonyítja, hogy tagsága neki fel nem róható okból szűnt meg.

Milyen feltételekkel adhat a munkáltató alkalmazottainak önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulást vagy támogatást?

A munkáltatók tagdíj hozzájárulásként havonta legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 50%-ának megfelelő összeget fizethetik kedvezményes (25%-os) SZJA teher mellett. A munkáltatói hozzájárulás ráfordításként számolható el, és mentes a társadalombiztosítási (29 %), a munkaadói (3 %) és a szakképzési (1,5 %) járulék megfizetésétől, ha a hozzájárulás nem haladja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 50%-ának összegét. Ez arra a munkáltatóra érvényes, amely (aki) a munkavállaló után a tételes egészségügyi hozzájárulást fizeti, vagy - mentesség esetén - annak kifizetésére lenne kötelezett. A munkáltató természetesen ennél nagyobb összegű hozzájárulást is fizethet, de ez esetben a minimál béren felüli összeg a magánszemély bérjövedelmének minősül és azzal egyenértékűen adózik, valamint a TB járulékot és a munkaadói járulékot is meg kell fizetnie.

A dolgozónak nyújtott támogatás közérdekű kötelezettségvállalásnak számít. A támogatás összege tag részéről egyéb jövedelemnek számít, ami növeli a személyi jövedelemadó alapot, de érvényes rá a 30%-os adó visszatérítés is. A Pénztárnak vagy egy bizonyos tagsági körének nyújtott támogatás (adomány) közérdekű kötelezettségvállalásnak számít, így az adózás előtti eredmény 20 százalékáig társasági adó mentesen számolható el és járulékfizetési kötelezettség sem terheli. A befizetéseket sem munkáltatói járulék, sem szakképzési hozzájárulás nem terheli.

Milyen adózási szabályok vonatkoznak a nyugdíjszolgáltatásra?

A nyugdíjkorhatár elérése előtt a tag legkorábban a 10 éves várakozási idő eltelte után kérhet egyösszegű szolgáltatást. Ebben az esetben a kifizetés adóköteles jövedelemnek minősül.

A nyugdíjkorhatár elérése után a tag egyszeri kifizetés, vagy határozott idejű járadék formájában kérhet szolgáltatást. Amennyiben a tag legalább 3 éves tagsági viszonnyal rendelkezik, vagy a választott járadék 3 évnél hosszabb időtartamú vagy évente maximum 15%-csökken, a kifizetés adómentes. Ha a pénztártag rokkanttá nyilvánítása következtében válik szolgáltatásra jogosulttá, a kifizetés bármilyen típusú szolgáltatás választása esetén szintén adómentes. (A tag vagyonának felhalmozott hozama mindig adómentes.)

Ha a nyugdíjszolgáltatás adóköteles, ki és mikor vonja le a szolgáltatás utáni adót?

A szolgáltatás igénybevételekor a nyugdíjpénztár az adóval csökkentett összeget fizeti ki.

Egyéni vállalkozók adhatnak dolgozóinak tagdíj hozzájárulást?

Igen. Az egyéni vállalkozók által alkalmazottaknak fizetett tagdíj hozzájárulás költségként elszámolható.

Van mód arra, hogy a dolgozóknál havonta (pl. bérfizetéseknél) érvényesítsék az adó visszatérítést?

2006-tól kezdődően erre nincs lehetőség.

Élhet-e az adó visszatérítéssel az is, akinek nincs jövedelme (tehát nem kell adót sem fizetnie, pl. nyugdíjas)?

Nem. Az adó visszatérítés adófizetési kötelezettség esetén lehetséges.

Örökölhető-e az önkéntes pénztári fedezeti számlán lévő összeg? Ez mikor illeték- és adómentes?

Az önkéntes pénztári fedezeti számlán összegyűlt összegre kedvezményezettet lehet megjelölni. (Ennek hiányában a tag örökösei öröklik az itt lévő vagyont.) Az örökös, illetve kedvezményezett részére történő haláleseti kifizetés nem minősül személyi jövedelemnek és illetékmentes.

Mi a tagsági viszony létesítésének módja?

A leendő pénztártagnak ki kell töltenie a Belépési Nyilatkozatot. A Pénztár 30 napon belül záradékolja, és annak másolatát megküldi a tag levelezési címére. A záradékolás napja a tagsági jogviszony kezdőnapja. A Belépési Nyilatkozatok tagsági okiratszámmal együtt kerülnek kiadásra. Ennek birtokában a tag a Belépési Nyilatkozat pillanatától befizetéseket tehet a Pénztárba. A befizetések a tag egyéni számláján legkorábban a tagság megkezdésének napjával kerülnek jóváírásra.

Milyen esetekben utasíthatja el a pénztár a Belépési Nyilatkozatot?

A pénztár nem utasíthatja el a Belépési Nyilatkozatot, ha az megfelelően ki van töltve és a jelentkező megfelel az alábbi követelményeknek:

• a 16. életévét betöltötte,
• az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el,
• a tagdíj megfizetésére a belépési nyilatkozat aláírásával kötelezettséget vállal.

Mi a különbség a tagdíj hozzájárulás és a támogatás (adomány) között?

A munkáltató által átvállalt tagdíj hozzájárulás a tárgyhavi minimálbér 50%-ának erejéig a munkavállaló számára nem jelent adóköteles jövedelmet, ezáltal adó visszatérítést sem vehet igénybe utána. Míg a nyugdíjpénztári támogatás adóköteles, és adó visszatérítés vehető igénybe utána.

Lehet-e csak egy dolgozónak tagdíj hozzájárulást fizetni?

Nem, erre a törvény nem ad lehetőséget. A munkáltató köteles minden dolgozójának — aki a munkáltatónál minimum 6 hónapja munkaviszonyban áll —, azonos összegű vagy a bruttó bér azonos hányadának megfelelő tagdíj hozzájárulást fizetni.

Lehet-e csak egy személynek támogatást adni?

Nem. Az Alapszabályban meghatározott tagsági körnek adható támogatás. Természetesen ha a megszabott feltételek csak egyetlen tagra állnak fenn, akkor csak annak az egy tagnak jár a támogatás.

Átlépésnél mi a teendő? Ki fogja értesíteni a tag korábbi pénztárát?

A Belépési Nyilatkozaton vagy az erre rendszeresített nyomtatványon az átlépő tagnak jeleznie kell átlépési szándékát és meg kell adnia a másik pénztár nevét, a másik pénztárnál használt egyéni azonosítóját. A tagnak kezdeményeznie kell kilépését a másik pénztárnál, és a záradékolt Belépési Nyilatkozat bemutatásával kéri egyéni számlája egyenlegének átutalását.

A MOBILITÁS Nyugdíjpénztár ezután megkeresi a másik pénztárat a tag fedezeti összegének átutalása miatt. Az átutalt összeg teljes egészében a tag fedezeti számlájára kerül. A MOBILITÁS Nyugdíjpénztár átlépési költségként 3000 Ft-ot és az utalás díját számítja fel.

Mikor juthat a tag a pénztárban felhalmozott pénzéhez?

Leghamarabb a belépéstől számított 10 éves várakozási idő letelte után, vagy a nyugdíjjogosultság megszerzésekor.

Milyen körülmények között teljesül a nyugdíjkorhatár elérésének esete?

A nyugdíjkorhatár betöltésének minősül, ha a pénztártag szolgálati nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesül. A nyugdíjkorhatár betöltése után a pénztártag a várakozási idő időtartamától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra.

Milyen esetekben szűnik meg a tagsági viszony?

A pénztártag halálával, más pénztárba való átlépésével, vagy kilépésével akár nyugdíjszolgáltatás igénybevétele, akár a 10 éves várakozási idő letelte után, ha a tag ezt kéri.

Milyen nyugdíjszolgáltatások közül választhat a nyugdíjas tag?

• egyösszegű kifizetés
• határozott idejű járadék (azonos időszakonként /havi, negyedéves, éves/ fizetendő azonos összeg, min. 2000 Ft)
• az előző kettő kombinációja

Mikor kell döntenem arról, hogy melyik szolgáltatást válasszam?

A szolgáltatás igénylésekor - azaz a nyugdíjkorhatár elérése után -, de a szolgáltatás időtartama alatt 1 évig nem változtathatja meg a kifizetés módját. Azonban ha egyösszegű kifizetésként csak a rendelkezésre álló fedezeti összeg egy részét kívánja felvenni, akkor egyidejűleg rendelkeznie kell arról is, hogy milyen formában kívánja igénybe venni a fennmaradó fedezeti összeget.

Mekkora minimális tagdíjat kell befizetni?

A pénztártag rendszeres tagdíjfizetést köteles vállalni (összege az alapszabályban kerül rögzítésre), amelyen felül bármilyen összegű eseti befizetéseket teljesíthet. A minimális egységes tagdíj havi 5000 Ft.

Hogyan lehet a tagdíjat megfizetni?

Csekken, vagy banki átutalással. Postai csekket júniusban és novemberben küld a pénztár minden olyan tagnak, aki korábban csekken fizette a tagdíjat. Ezen kívül a tag bármikor kérhet telefonon csekket, akár többletbefizetéshez is. Banki átutalással a pénztár 10900011-00000003-01090018 számú bankszámlájára történhet a tagdíj átutalása. Az átutalás közlemény rovatában kérjük feltüntetni a tagsági okiratszámot, amely a belépési nyilatkozaton szerepel. Célszerű rendszeres átutalási megbízást adni a banknak, így nem kell minden hónapban az utalásról intézkedni.

Hogyan tud a munkáltató rendszeres tagdíj hozzájárulást vállalni?

Amennyiben a tag munkáltatója tagdíj hozzájárulást vállalna, először Munkáltatói Szerződést kell kötnie a Pénztárral. A tagdíj hozzájárulás mértékét minden munkavállalóra egységes összegben vagy a bruttó bér egységes százalékában kell megállapítani. Azon dolgozók számára, akik 15 éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt, az általánostól eltérő mértéket is megállapíthat a munkáltató.

Lehetőség van a munkáltató részéről eseti befizetésekre?

Igen, ezt támogatás formájában. Az összeg átutalása előtt a munkáltatónak Támogatási Szerződést kell kötnie a Pénztárral, amelyben rögzíteni kell a támogatott dolgozók körét és a felosztás módját. A támogatás mértékét és a támogatott dolgozók körét egységes szabályok szerint kell megállapítani, a lehetséges megkülönböztetéseket dolgozók között az Alapszabály tartalmazza.

Mekkora befizetéseket érdemes teljesíteni?

Mivel a nyugdíjpénztári befizetés a tag majdani nyugdíjának kiegészítésére szolgál, ezért érdemes minél nagyobb összeget megtakarítani a nyugdíjpénztárban. Ezt megerősíti a 30%-os adó visszatérítés is, amely legfeljebb 100 000 Ft lehet, tehát 333 333 Ft befizetéssel maximálisan kihasználható a visszatérítés. 30 ezer forinttal növelten érvényes az adóvisszatérítés — tehát 130 000 Ft — azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a nyugdíjkorhatárt, tehát így 433 333 forintos befizetéssel maximalizálható.

Hogyan alakul a tagdíjbefizetés alapok közötti felosztása?

A befizetések alapok közötti felosztását a küldöttközgyűlés által elfogadott pénzügyi terv határozza meg, amelyet a pénztár Alapszabályában is rögzíteni kell.

Tagdíjbefizetés felosztása:

Éves 10.000 Ft-ig terjedő tagdíjrész:

Fedezeti	Működési	Likviditási
90,0%	10,0%	0,0%

Éves 10.001 Ft és 800.000 Ft közötti tagdíjrész:

Fedezeti	Működési	Likviditási
94,0%	5,9%	0,1%

Éves 800.001 Ft feletti tagdíjrész:

Fedezeti	Működési	Likviditási
98,0%	2,0%	0,0%

Új belépők első havi tagdíja

Fedezeti	Működési	Likviditási
20,0%	80,0%	0,0%

Milyen elvek alapján és milyen időközönként történik a hozamok felosztása a tagok egyéni számlájára?

A fedezeti alap hozambevételeit negyedévente jóvá kell írni a tagok egyéni számlái és szolgáltatási számlái javára. A felosztás a számlákon lévő összegek arányában történik.

Tagi kölcsön igényelhető-e az egyéni számla terhére?

Igen, az egyéni számla 30 százaléka erejéig igényelhető tagi kölcsön. Részletekről az Ügyintézés/Nyomtatványok/Tagi kölcsön menüpontban olvashat.

Mi történik, ha nem fizetem a tagdíjat?

Ha a tag a várakozási idő letelte előtt a tagdíjat a nem fizetés hónapjától a következő negyedév utolsó napjáig nem teljesíti, úgy a pénztár a tagot azokra a hónapokra, amikor fizetést nem teljesített tagdíj nem fizetőnek tekinti. A pénztár a hozamfelosztással egyidejűleg az e tagok egyéni számlájára jutó hozamot csökkenti a mindenkori éves pénztári egységes alaptagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó, egy tizedesjegy pontossággal, százalékban kifejezett átlagos arányok szerint (működési tartalék: 6,6%, likviditási tartalék: 0,1%) számított összegével a nem fizetett hónapok számának megfelelően, maximum az egyéni számlára jutó hozam összegéig, és azt a működési, illetve a likviditási tartalék javára jóváírja. Amennyiben a tag utólag pótolja elmulasztott befizetéseit, a levont összeg nem kerül visszapótlásra a tag egyéni számlájára. Az egyéni számláján felhalmozott összeghez csak a várakozási idő letelte után juthat hozzá a tag.

Milyen értesítéseket kapnak a tagok egyéni számlájuk egyenlegéről?

A pénztár naptári évente legalább egyszer (június 30-ig) írásban tájékoztatja tagjait a pénztár gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről és egyéni számlája alakulásáról (éves egyenlegértesítő).

Nyugdíjas beléphet-e az önkéntes nyugdíjpénztárba?

Beléphet. Amennyiben a nyugdíjas tag rendelkezik adóköteles jövedelemmel, akkor a befizetései után érvényesítheti az adókedvezményt is.

Mikor adómentes a nyugdíjszolgáltatás?

Ha a pénztártag rokkanttá nyilvánítása következtében válik szolgáltatásra jogosulttá, a kifizetés bármilyen típusú szolgáltatás választása esetén adómentes.

Adómentes az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatása akkor, ha a szolgáltatást igénylő tag legalább három éves tagsági viszonnyal rendelkezik.

Amennyiben a tag nem rendelkezik 3 éves tagsági viszonnyal, akkor adómentes a szolgáltatás, ha legalább 3 éves járadékszolgáltatást kér és a járadék éves szinten az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökkenő összegű.

Megbízási szerződéssel dolgozónak a munkáltató fizethet-e önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást vagy támogatást?

Nem, mivel a megbízási jogviszony nem minősül munkaviszonynak.

KKT, BT tagja kaphat-e tagdíj hozzájárulást vagy támogatást?

Csak abban az esetben, ha munkaviszonyban áll a társasággal.

Munkanélküli lehet-e tagja nyugdíjpénztárnak?

Természetesen, amennyiben a tag a tagdíjat rendszeresen megfizeti. A tagságnak nem feltétele a munkaviszony.

Beléphet-e külföldi az önkéntes nyugdíjpénztárba?

Igen, ha egyébként megfelel a tagsági jogviszony létesítésére vonatkozó követelményeknek.